Money, money, money...

Hetek óta gondolkodom ezen a bejegyzésen, próbáltam rendszerezni a gondolataimat és megfogalmazni, hogy mit is szeretnék mondani.

A pénz mindig tabu téma volt számomra. Mennyim van, mit csinálok vele, hogy osztom (vagy inkább hogy nem osztom) be, stb.
Azt most sem fogom a kedves olvasóközönség elé tárni, hogy mennyim van és pontosan mit csinálok vele, viszont azt szeretném megosztani, hogy az elmúlt hónapok milyen változásokat hoztak a gondolkodásomban az anyagiak terén.
"Minden rossznak a gyökere a pénz szerelme..." - írja Pál Timóteusnak.
Nem tudom, hogy bennem ez vezetett-e oda, hogy vakságot színleljek, amikor az anyagiakról van szó.

Hiszem, hogy Isten alkotta az agyunkat. Azért, hogy használjuk. Nemcsak a testrészt adta, hanem bölcsességet is ad, hogy ebben a világban el tudjunk igazodni.
Nem vallok semmilyen sikerteológiát, tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy Jézus nem viccből mondta, hogy 'ezen a világon nyomorúságotok lesz'. De ezt is mondta: 'Bízzatok, én legyőztem a világot!'

Istent nem akarom kizárni a pénzügyeimből sem, hiszen Ő adta a pénzt is. Sőt! Az a vágyam, hogy ezt a területet is Ő irányítsa. Viszont szeretnék azzal a bölcsességgel élni, ami Tőle jön.
Egy ige pár hónapja a szívemig hatolt, azóta is ez az imám, ha az anyagiakon gondolkozom.
"Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!" (Példabeszédek 30:7-9)

Szóval a jelenlegi gazdasági helyzet miatt és az egyedülállóként való élet örömei és viszontagságai miatt Isten kegyelméből rákényszerültem arra, hogy elkezdjem használni az agyamat. :)
Jon Acuff (akit már ajánlottam itt) írt egy nagyon vicces könyvet egy amerikai pénzügyi guru programja alapján a pénz kezeléséről. A gurut Dave Ramsey-nek hívják, Amerikában rengeteg embernek segített a különféle kölcsönökből, hitelekből kimászni.
Ahogy olvastam Jon könyvét, elkezdett a szívem mocorogni, hogy változtatnom kell. Lehet hónapról hónapra élni, de talán máshogy is lehetne. Csak egy kicsit kell jobban odafigyelnem. Csak egy kicsivel tudatosabbnak lennem elég.
Úgyhogy január 1-el belekezdtem a programba, amit valamennyire a Ramsey-elv alapján folytatok, másrészt pedig próbálom a magyar viszonylatokat figyelembe véve beosztani és költeni a pénzt.
(Jon Acuff egyik legzseniálisabb ötlete, hogy ha túl akarod magad költekezni valamivel, akkor kérdezd meg az eladót, van-e sárgában az adott áru. Mert a banánon kívül semmi nem néz ki jól sárga kivitelben :D)

Szóval a menet:
1. Biztonsági tartalék összegyűjtése - nekem ez kb. a fizetésem 1/6-a. Ehhez hozzá sem nyúlok, csak akkor ha valami sürgős és elkerülhetetlen kiadás jön (fogorvos, villanyszerelő, stb.). Meg kellett tanulnom, hogy a fodrász nem vészhelyzet, a mobiltelefon sem az :)
2. Hitelek, tartozások visszafizetése - nem a legkevesebb, amennyit tudok, hanem a legtöbb amit tudok. Nincsen lakáshitelem, nincs kocsim, nincsenek nagy kölcsönjeim, de van valamennyi és attól nagyon szeretnék megszabadulni.
3. Megtakarítás - én most arra gyűjtök, hogy Isten akarata szerint ebben az évben meglátogathassam egyik legkedvesebb barátnőmet, aki az óceán túlsó oldalán lakik :)
4. Gyűjtés - nyugdíjasévekre (bár nem gondolom, hogy én azt megérem, de ez sem az én döntésem), esetleg lakásra.

Rá kellett jönnöm, mekkora áldás, hogyha az ember fia/lánya nyilvántartást vezet a pénzügyeiből. Bevételek, kiadások. Kategórikusan.
Leírom az én budget-formámat:
a bevételek is külön részekre vannak osztva (fizetés, ajándékok, megtakarítás, biztonsági tartalék, stb.)
a kiadások pedig 11 kategóriába kerülnek, megvan, hogy melyik kategória a fizetésem hány százalékát teheti ki:
1. Ajándékozás (tized, jótékonysági cél, ajándék, stb.) 10-15%
2. Megtakarítások 5-10%
3. Lakás (ide megy nekem a bérleti díj, közös költség) 25-35%
4. Rezsi 5-10%
5. Étkezés (bevásárlások költségei, éttermek, kávézók, bármilyen étkezés vagy italozás :)) 5-15%
6. Utazás (vonat, busz, bkv - ha tudnék vezetni és lenne kocsim, ide kerülne a benzin is, bár azt hiszem, a tömegközlekedéssel most jobban járok) 10-15%
7. Ruházkodás 2-7%
8. Egészségügyi ellátások (fogorvos, gyógyszerek, egyéb orvos, stb.) 5-10%
9. Személyes igények (fodrász, kozmetikus, pipereszerek) 5-10%
10. Kikapcsolódás (mozi, színház, utazás, cd, dvd, stb.) 5-10%
11. Hitel/kölcsön

Van 12 borítékom, azt mindig látom előre, hogy kb. mennyit kell költenem a következő hónapban, így borítékolok. Ha kaját kell vennem, azt az Étkezés borítékból veszem ki és az utazási költségeket is a megfelelő borítékban tartom. Ez egyébként időnként elég vicces, mert napjainkban a készpénz nem is divat, másrészt pedig belőlem ez a rendszer előhívta a gyereket, amikor a nővéremmel és a szomszéd lánnyal boltosat játszottunk. A pénztáros volt a kedvenc szerepem :D
De nem mondom, hogy mindig könnyű, a törpök élete nemcsak játék és mese... :) Most hogy leírtam a fentieket, ismét lelkes lettem, de időnként az egészet kivágnám a szemétbe. Mert előfordul, hogy a ruhapénz nulla forint, én pedig még mindig nagyon önző tudok lenni. Viszont amióta kétszer meggondolom, hogy az áhított dolgot megveszem-e (legyen szó akár egy kakaóscsigáról), rá kellett jönnöm, eddig milyen feleslegesen és könnyelműen költöttem pénzt erre-arra.
Nem gazdagodtam meg az elmúlt hónapokban. De a tudatosság és Isten gondoskodása olyan gyönyörűen működik együtt, hogy időnként csak leesett állal bámulok.
Jó megtapasztalni azt, hogy igen, az ember változhat.
Még harmincévesen sincs késő valami újba belekezdeni :)

Kíváncsi vagyok, Nektek mi a módszeretek?