Azt gondolom, minden lány vágyik arra, hogy megtanuljon úgy főzni, mint az anyukája.
Én nagyon szerencsés vagyok, mert anya nagyon jól főz - ízesen, változatosan és hát a Mama főztje az a Mama főztje.
Akkor érzem sikeresnek a főzésemet, amikor visszaköszönnek az otthoni ízek benne. Soha nem voltam egy kukta típus, mégis ragadt rám valami - legalábbis egy-egy fogás ezt bizonyítja :)
Aludttejes prósza - ez a név már önmagában viszolygást vált ki emberekből, akik nem tudják, miről van szó. Már a kiejtés problémát szokott okozni. 'Prossza?' - kérdeznek vissza. Nem! PRÓSZA. Hosszú Ó, rövid SZ. Prósza. Nem tudom, honnan ered a neve, mi otthon szoktunk aludttejes prószát sütni és krumpliprószát. Mindkettő nagy kedvencem.
Amikor legutóbb otthon voltam, apukám nosztalgiázott. Elmesélte, hogy kisgyerekként sietett iskolába és a nagymamája reggel a kis tepsibe sütött neki frissen aludttejes prószát. Összefutott a nyál a számban. Anyukámtól azon nyomban elkértem a receptet és következő héten már a konyhában ügyeskedtem, imádkoztam a sütő előtt, hogy hadd legyen olyan az én prószám, mint Mamié.
Legnagyobb örömömre olyan lett. Megkóstoltattam két olyan emberrel, akik nem tudták, mi az a prósza és mindkettőjüknek nagyon ízlett. Ezért is vettem a bátorságot, hogy a receptet megosszam Veletek. Íme.
Hozzávalók:
- 4 kis pohár kefír
- 1 tojás
- 1 kis pohár tejföl
- só
- liszt
- baracklekvár
Elkészítés:
Egy mély keverőtálban 3 pohár kefírt, egy csipet sót és a tojást simára keverjük annyi liszttel, hogy nokedliszerű sűrűségű masszát kapjunk. Ezután belekeverjük a 4. pohár kefírt, de ezt nem keverjük simára, hagyjuk, hogy darabos maradjon. Ezt az egyveleget kivajazott/kiolajozott tepsibe öntjük, majd egy nagykanállal rápöttyögtetjük a tejfölt és a baracklekvárt váltva. Előmelegített sütőben kb. 25-30 percig sütjük, akkor jó, amikor a széle már ropogós. Kb. 10X10 cm-es kockákra vágjuk. Melegen ajánlom :) Mármint, hogy melegen tálaljuk, úgy az igazi.
A legjobb szerintem az, hogy az édes és sós íz keveredik benne. Nem főétel, inkább egy finom leves után jó kiegészítő.
Tádááááámmm, az én prószám :)
Hű, de furán hangzik is, és néz ki :D Biztosan finom lehet, de sajnos a laktózérzékenységemnek duplán ártana a kefír és a tejföl... Viszont legalább tudom, hogy micsoda, mert az egyik leveledben említetted és lövésem sem volt, hogy eszik, isszák, vagy mi.
VálaszTörlésNézzenek oda, hogy kikupálódtál :D Pedig annakidején a Nagymamánál a tűzhely közelébe sem jöttél :)))))
VálaszTörlésLégy szíves a Maros anyuka féle tokány receptjét se hallgasd el... Az is egy remek és abbahagyhatatlan étel. :-)
VálaszTörlés@Kriszti - naggggyon finom! Sajnálom, hogy nem ehetsz ilyesmit, de hidd el, bármilyen bizarrul néz kis, az íze minden előítéletet lerombol :D
VálaszTörlés@Zsu - ugyeugye... Ki gondolta volna? :D Én örülök a leginkább, hogy bizonyos dolgok igenis változnak!
@Rose - megyek haza a hétvégén, beszerzem a receptet! Csak Neked ;)
Zsu, Eszter már jó ideje kikupálódott, évek óta kreatívkodik a konyhában. ;)
VálaszTörlésHűűű, tokány? Ezt még nagymamámnál ettem... régen, Marosvásárhelyen... be finom volt...