Szóval ülök a 'teraszon' vacsora után és az jár a fejemben, hogy miért szeret engem ennyire az Isten.
Reggel az óceánparton kezdtünk. Aki ismer, tudja, hogy a vízpart az egyik gyengém... Két órán keresztül csak annyi dolgunk volt, hogy bemenjünk a vízbe, kijöjjünk a vízből, kagylókat gyűjtsünk, majd újra bemenjünk...
A vendéglátónk egy magyar család, akik már zavarba ejtően kedvesek. El vagyunk halmozva, szerintem én már most egy kilót híztam- fizikailag és lelkileg is :) (két csivava szaladgál a lakásban) Finom ételek vannak, a kertben mókusok szaladgálnak, az óceánban láttunk egy teknőst, de a szúnyogok itt is csípnek és furcsa emberek is vannak :D
Ebéd után elmentünk a Fort Lauderdale-i Calvary Chapelbe, ami egyáltalán nem kiskápolna, hanem konkrétan egy városrész... Furcsa ezt nekem látni, hogy a kereszténység itt ennyire része a kultúrának.
Egyébként nem szép belülről, viszont nagy :)
Próba után vacsora, hihetetlen, hogy a gyomrom egyáltalán nem fáj, amióta itt vagyunk.
(Sokszor használom a 'hihetetlen' szót. De tényleg az.)
Isten az elképzeléseinken túl áld meg bennünket.
Húúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú :) ha csak ez az egy nap lenne, már ezért is megérte kiutazni!!!!!!! ÉS MÉG EBBŐL LESZ VAGY 28 :) :) :)
VálaszTörlésÓceáááááááán... :) :) :)
Már kerestem, hol lehet lájkolni!!! :D
VálaszTörlésIlyen még nem volt... és ezt nagyon érezte mindenki: ti, ők és mi a tévé előtt. Elképesztő volt! :) Az Úré a dicsőség!
VálaszTörlés