2014. október 11., szombat

Álmaimban Amerika 2014.

Most már leginkább csak az álmaimban köszön vissza az 'ígéret földje' - meg persze az ott 'szerzett' dolgokban. Az emlékek halványulnak, már nincsenek az orromban a tipikus amerikai illatok, nincs a fülemben az óceán morajlása, az eukaliptuszfák leveleinek a zörgése és a szívemben sincs meg a nyári nap melegsége.

Nem hiányzik az, hogy naponta ötvenszer halljam, hogy minden 'nagyszerű' és 'csodás' (great, awesome), nem hiányzik az állandó zsibongás, az állandó autózás, az amerikai wc-papír, a sültkrumpli reggelire, a légkondi....
De hiányoznak a mosolyok, a talán felületes, de őszinte kedvesség. Hiányzik a Tó, a kolibrik, a kaliforniai napsütés, a hullámok ereje, a krémsajt és a bagel.
És legfőképpen hiányzik az, aki voltam ott. Hiányzik az a fajta hit, amit ott átéltem, a szívemnek az őszinte és talán naiv nyitottsága. Oda akarok visszamenni.

Kívül-belül beköszöntött az ősz....

5 megjegyzés:

  1. Mint minden másra, a hitre is hatással van az, hogy kik vesznek minket körül... és hogy milyen környezetben vagyunk.
    Nehéz ettől függetleníteni magunkat, pedig az az igazi, amikor egy szemétdomb tetején, hitetlenek által körülvéve is erős az ember hite.
    Az is te voltál, ez is te vagy... te vagy akkor is, amikor sokaknak énekelsz, és akkor is, amikor egyedül mosogatsz, amikor kolibriben gyönyörködsz, és amikor elborzadsz az emberi gonoszságon. Szerintem az igazi szépség legbelül van, és elő tudod hívni magadból. Gyakorold :-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ohh nem is az a kérdés, hogy ez is én vagyok-e :) Azt érzem, látom, tapasztalom...
      Inkább csak megütköztem és ütközök azon, hogy valami, ami hihetetlenül intenzív az életben, szépen lassan elveszíti a színét. Tudom, hogy ez így természetes, csak most valahogy ezt nem akaródzik elfogadnom... :)

      Törlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. "Hiányzik az a fajta hit, amit ott átéltem, a szívemnek az őszinte és talán naiv nyitottsága. Oda akarok visszamenni."
    Bennem is hasonló gondolatok, érzések vannak most Amerikával, a hitemmel, az ottani (2 hétben átformálódott) énemmel kapcsolatban!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dóri, arra már rájöttem, hogy visszamenni nem lehet. A hitéletünkben is stációk és szintek vannak és soha nem visszafele visz az út. Még a mély völgyek is előre visznek (blehhh).
      Amerikában a hitet máshogy élik meg az emberek, ami ránk is ránk ragad és ez jó. Isten nem véletlenül helyezett bennünket kis hazánkba és az sem véletlen, hogy akarja, hogy lássuk, máshogy is lehet.
      A lényeg az az, hogy ne keményedjünk meg, ne kérgesedjen meg az a csalárd szív... <3

      Törlés